Blog Post

A tanév kezdete előtt sok munkáltató kész az iskoláskorú gyermeket nevelő dolgozók számára segélyt adni, azonban adózási szempontból nem mindegy, hogy azt milyen formában teszi. A munkáltató pénzben is adhat segélyt, támogatást a dolgozónak, ám az ilyen juttatás – ha nem minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, meghatározott, legfeljebb 100 ezer forint keretösszegben 1,18x(0,15+0,14) közteher mellett adható béren kívüli juttatásnak – a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles. Ez azt jelenti, hogy ha a cég például 100 ezer forintot szánna a segélyre, a fizetendő közterhek miatt a magánszemély csak 53 846 forint nettó összegben részesülhetne.

Bár a Szja tv. jelenleg hatályos 71. §-a az iskolakezdési támogatást már nem nevesíti béren kívüli  juttatásként, így annak fogalmára vonatkozó külön rendelkezést sem tartalmaz, az iskoláskorú tanulók szüleinek támogatására a pénzbeli segélynél jóval előnyösebb az egyes meghatározott juttatásként 1,18x(0,15+0,22) közteher mellett adható iskolakezdési támogatás, amelynek juttatása esetén a cég által támogatásra fordított 100 ezer forintnak közel 70 százaléka (69 609 forint) fordítható a tanulási költségekre.

A Szja tv. 89. § (6) bekezdése értelmében a munkáltató (a továbbiakban ideértve a személyesen közreműködő tagja esetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően egyes meghatározott juttatásként [1,18x(0,15+0,22) közteherrel] továbbra is adhat iskolakezdési támogatást, a 2016. december 31-én hatályos 71. § (6) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételekkel, de az értékhatár figyelmen kívül hagyásával.